A sportolók érdemei megérlelték a várva várt gyümölcsöt. Most, bár közös erővel, Lengyelország és Ukrajna várja stadionjaiba Európa legjobbjait. Tekintsünk el most az éppen aktuális problémáktól, hiszen az athéni olimpia és a dél afrikai foci vb előtt is voltak kérdőjelek. Megkérdezhetnénk a lengyelektől, hogy miért nem a csehekkel közösködnek, hiszen velük is határosak. Nem számít most már. A keleti oldal eljutott eddig. Bő két évtized kellett hozzá. Ami egy kicsit vagy inkább nagyon elszomorító, hogy két kezünkön szinte meg sem tudjuk már számolni, hány ország kvalifikálta magát a „felszabadulás” óta legalább egy nagy nemzetközi tornára, és kicsiny hazánk nincs közöttük. Az egy-két milliós lélekszámú letteknek is sikerült már egyszer, a hasonló méretű szlovénoknak többször is, és a csupán néhány éve létező Boszbia-Hercegovinának kis híján összejött most. Mi megint csak másoknak szurkolhatunk, pedig újra szomszédos országban zajlik az EB. Legalábbis az egyik fele. Nem panaszkodás akar ez itt lenni, de az is földrajzi tény, hogy a Magyarországgal szomszédos hét állam focicsapata mind szerepelt már VB-n vagy EB-n 1990 óta. Vagyis határon túli magyar testvéreink „állampolgárként” már éltek át ilyet. Mi még várunk a pillanatra.

            Utoljára lesz 16 csapatos az EB. Négy év múlva 24-re bővül a részt vevő nemzetek száma. Az okok nagyjából ugyanoda vezethetők vissza, mint az imént. A 90-es évektől számos új állam született Európa térképén. Az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása közel húsz országgal bővítette a kontinenst. A hivatalos nemzetek száma immár csaknem ötven, és ne feledkezzünk meg olyan államokról, mint például Grúzia, Törökország, Izrael, amelyek szintén az öreg földrész futballéletében vesznek részt. A selejtező csoportok jelentősen kibővültek. Öt-hat csapat közül kell elsőnek lenni a biztos kvalifikációért. Vajon kinek akar a FIFA kedvezni ezzel a döntéssel? A szerényebb múltú, ám lelkes és feltörekvő kelet-európai csapatoknak? A jómódú, ám közepes futballal rendelkező államoknak, például Belgium, Finnország, Svájc? Vagy talán a tradicionális futballnemzetek egy-egy fiaskóján okulva jött ez az ötlet? A jövőben kiderül, ki húz ebből hasznot. A nézők biztosan jól járnak, mert több mérkőzést izgulhatnak majd végig. Sokan emlékeznek még biztosan azokra az időkre, amikor még csak nyolc, sőt négy csapatos volt az Európa-bajnokság. Most pedig jöjjön a 2012-es viadal földrajzi és egyéb szempontból történő áttekintése, utoljára 16 országgal.     

Csoportfoglalkozás:

            Ebben a fejezetben az EB négy csoportjának sorsolás okozta érdekességeit vesszük górcső alá. Fele annyi csoportról van csak szó, mint a világbajnokságokon, ám ezek is rejthetnek különlegességeket.

A csoport:

A fiatalabb generációknak ez a csoport talán nem köti le majd annyira az érdeklődését, hiszen itt nem a nagy múltú futballnemzetek kerültek össze. A sztárfelhozatal itt szerényebb lesz. Újoncnak egyik válogatott sem mondható. A cseheknek volt már két nagy menetelésük, az oroszok a legutóbbi EB-n domborítottak, a görögök pedig győztek Portugáliában, 2004-ben.

Ezt a négyest a rosszmájúak nevezhetnék az EB „csóró” csoportjának, hiszen a görögök itt a leggazdagabbak a maguk közel 30 ezres átlag GDP-jükkel. Azok a görögök, akik mostanában elég sokat voltak kint az utcákon az anyagiak miatt. Pedig ebben a csoportban csak őket nem hátráltatta a kommunizmus, és az Európai Unióba is viszonylag hamar felvételt nyertek.

A görög hősöknek egyébként most minden mérkőzésen szláv vitézekkel kell megvívniuk. A terebélyes szláv családfáról öt ág az EB-ig nyújtózott az idén, abból is három ugyanabba a csoportba. A szláv népek állítólag nagyon jól megértik egymás nyelvét, így a focistáknak nem lesz nehéz megbeszélniük egy-egy vitatható bírói ítéletet. A játékvezetőknek ez a csoport egyfajta pánszláv nyelvtanfolyam lesz, ha felmenőiket gyakorta fogják anyanyelvükön emlegetni a játékosok. Így talán nem kapnak annyi sárga lapot, mintha angolul szitkozódnának. Az oroszok pedig cirill betűkkel is benyújthatják óvási kérvényüket.

B csoport:

Az idei EB „halálcsoportja” sok mindenben különbözik az előzőtől. Itt azért már vannak sztárok, példaképek szép számmal. Három országnak is van EB aranyérme, még a portugálok is megnyerték kis híján a saját rendezésű tornát 2004-ben. Talán csak a higgadt dánok nem számíthatnak nagymértékű kamaszos rajongásra.

Ha az imént a szegénység szóba, itt épp az ellenkezője áll fenn. A „B” lett a burzsujcsoport, ami el is várható, hiszen mind a négy ország EU tagállam már elég régóta. A „20 ezer dolláros” portugálok itt jelentősen lerontják a csoport átlagát. Viszont a kreol-beállítottságú hölgyek az ő meccseiken jöhetnek igazán lázba, hiszen a szőkés-vöröses germán sportolók között ők képviselik ebben a négyesben a latin típust.

Ez a csoport tehát az északi-tengeri csúcstalálkozó. A játékvezetők germán nyelvleckéket vehetnek főleg. Echte német, kevert holland és skandináv típusú dán grammatikában lehet részük, ha nem a portugálok mérkőzésein fújják majd a sípot. A holland-dán meccs amúgy is több szempontból érdekes párosítás. Az EB két legkisebb területű országa kerül egymással szembe, amelyek ráadásul a legjobban illenének Petőfi tájköltészetébe. Dánia legmagasabb pontja mindössze 173 méter magas, Hollandia negyede mélyföld, azaz a tengerszintnél alacsonyabban fekszik. A meccs színvonala garantáltan magasabb lesz, akárcsak a két állam nemzeti jövedelme. S a VIP szektorban akár két királynőre is ráközelíthetnek a ravasz operatőrök, ugyanis protokollárisan mindkét államot egy-egy uralkodónő vezeti.

C csoport:

A harmadik csoport felhozatala igen vegyes képet mutat. Az esélyek szempontjából két örök nagyágyú került össze két szerényebb, ám lelkes válogatottal. A spanyolok címvédőként és legutóbbi világbajnokként érkeztek, az olaszok már nagyon sok trófeát begyűjtöttek. A horvátok biztosan fogyasztják a délszláv futball-csodaszert, mert ha nem ők, akkor a szerbek, vagy a szlovénok mindig kijutnak valamelyik nemzetközi tornára. Az írekben pedig ott van a tüske, amit Henry kezezése nyomán szereztek a dél-afrikai VB előtt.

A csoporton belül csupán a mediterrán dominanciát lehet felfedezni. A hűvös ír szigetet kivéve három ország rendelkezik forró és napos földközi-tengeri riviérával. Ám a horvát a szláv népek egyike, így igazán forró latin futballünnepre csak az olasz-spanyol derbin lehet számítani. A másik találkozón a két legkisebb lélekszámú ország méri össze majd erejét. A horvátok és az írek együtt is kevesebben vannak, mint például mi, magyarok. A csoport érdekessége még, hogy egyik országa sem határos a másik hárommal.

D csoport:

Azzal, hogy Ukrajna az egyik vendéglátója az idei EB-nek, a D csoport csupa rendező országokat rejt. Angliában és Svédországban is rendeztek már egy-egy kontinensviadalt, Franciaországban pedig már kettőt is, sőt a következő is ott lesz lebonyolítva.

Ebben a csoportban sincsenek egymással határos államok, hiszen még Angliát (Egyesült Királyság) is elválasztja Franciaországtól a Doveri/Calais-i szoros. Igaz, hogy ott rejtőzik alatta az Euro-alagút, amely „szárazföld alatti” összeköttetést biztosít a két ország között. A négy nép is a lehető legmesszebb áll egymástól. Angolszász, skandináv, újlatin és szláv sportolók mérik össze itt erejüket. Az emberi sokszínűség itt tényleg megvalósul.

A francia-ukrán találkozón Európa második és harmadik legnagyobb területű országa áll majd egymással szemben. Az angol-francia párharc során most biztosan nem fognak senkit máglyán elégetni, az angol királynő viszont kezet foghat majd a svéd királlyal a két ország csoportmérkőzése előtt vagy után.

Csoportokba verődött szurkolók:

Végül térjünk vissza még egy pár szó erejéig a táblázatainkra. Minden csoportnál összesítés található a táblázatok alsó sorában. Vastagon ki van emelve egy-egy adott mutató, mely terén a szóban forgó csoport összességében vagy átlagban jobb a többinél. Mit is jelent ez? Vizsgáljuk meg ezt a játék kedvéért a szurkolók szemszögéből, róluk még úgysem esett annyi szó.

Ezek szerint az A csoportért lüktet majd a legnagyobb (ha a szamojédeket és a jakutokat is érdeklik majd az orosz sikerek, akkor több mint 17 millió négyzetkilométeres) összterületen a vébéláz. 200 millió ember űzi, hajtja majd ugyanennek (A) a csoportnak bajnokjelöltjeit. A B csoport szurkolótábora fogja a pénztárcáját leginkább kibelezni a lengyel és ukrán vendéglátóhelyeken a csoportmeccsek előtt és után. A B és a C csoport szurkolói fogják átlagosan legtovább mesélni a legendás gólokat unokáiknak s dédunokáiknak. És a D csoportban érdekelt országok lakossága fogja elolvasni a legnagyobb arányban a másnapi újságokból a nem látott meccsek eredményeit.

  Jó szurkolást!  

  Jó szórakozást!  

Papp Attila