NAGY NAPOK ROVAT: a magyar és nemzetközi történelem nagy napjai, sorsdöntő eseményei, valamint a művészet, kultúra, sportélet történései, érdekességei.
December
December hónapban koronázták az első és az utolsó magyar királyt!
1000. december hónapjában Szent István király, 1916. december 30-án IV. Károly, az utolsó magyar király fejére kerülhetett a szuverén államiságot jelképező Szent Korona.
A Magyar Királyság 946 évet élt: 1000-től 1946-ig, a Magyar Köztársaság kikiáltásáig.
Királyi koronánk több évtizedes USA-beli fogság után 1978-ban térhetett vissza hazánkba. Ezt követően a Nemzeti Múzeumban volt kiállítva, 2000-től pedig a Parlamentben tekinthető meg.
AZ ELSŐ ÉS AZ UTOLSÓ MAGYAR KIRÁLYKORONÁZÁS
AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLY: I. ISTVÁN (997-1000-1038)
Előzmények:
Taksony fia Géza magyar fejedelem más politikát folytatott, mint elődei. Országába térítő papokat hivatott, maga is felvette a kereszténységet. Szövetséget kötött a bajor királlyal, és fiának, Vajknak, ki a keresztségben az István nevet kapta, feleségül kérte Gizella bajor hercegnőt. A menyasszonnyal lovagok érkeztek, kik a fejedelmi hatalom támaszai lettek. Géza halálos ágyán az ősi szokással szembehelyezkedve nem a nemzetség legidősebb tagját, hanem a fiát nevezte meg utódjának. Koppány és István között kitört a harc a hatalomért, melyből a fejedelemhez hű kabarok, besenyők és lovagok segítségével István került ki győztesen.
A koronázás:
István hatalmának megerősítése érdekében nem fejedelemként, hanem feudális szokás szerint királyként akart uralkodni. Abban az időben koronát adományozni csak a pápának, a német-római császárnak és a bizánci császárnak volt joga. István a pápához fordult. Asztrik apát hozta meg a koronázási ékszereket (a koronát, az országalmát és a lándzsát) Rómából. A koronázásra Esztergomban került sor, mégpedig az új évezred első napján. Ma már lehetetlen eldönteni, hogy erre az eseményre 1001. január 1-jén került sor, vagy 1000. december 25-én. A középkorban az új esztendőt ugyanis Jézus születésének napjától számították, viszont éppen István uralkodása idején kezdtek áttérni a januári évkezdetre.
Az államalapítás:
A koronázással jelképesen megalakult a magyar állam, a valódi államalapításhoz azonban más is kellett. István a korábbi törzsi-nemzetségi területek helyett vármegyéket szervezett. Minden vármegye központja a királyi vár volt, ahonnan a megyésispán irányított és hajtotta végre a király utasításait. A vármegyerendszerrel egy időben kiépült az egyházszervezet is. Minden tíz falunak építenie kellett egy templomot, s ezen az alapon tíz püspökség alakult, élén az esztergomi érsekkel. István uralkodása idején vette kezdetét a magyar pénzverés és a latin nyelvű írásbeliség is.
KIRÁLYI CSALÁDJAINK
Árpád-ház:
A honfoglaló Árpád fejedelemtől eredő család. Tagjai előbb fejedelemként, majd 1000-től 1301-ig királyként uralkodtak. Első királyunk, István hozta létre a magyar államot, utódai közül I. András és I. Béla sikerrel védték meg a német támadásoktól. I. László és Könyves Kálmán megszilárdították az ország belső rendjét, és kiterjesztették hatalmukat Horvátországra is. IV. Béla a tatárjárás után újjáépítette az országot. Tagja közül az államalapító Istvánt, a fiát, Imrét, I. Lászlót, valamint két királylányt, Erzsébetet és Margitot szentté avatták. István király bebalzsamozott jobb keze, a Szent Jobb a magyar katolikus egyház legszentebb ereklyéje lett.
„Vegyesházi” királyok:
Az Árpád-ház kihalása után előbb az Anjouk, majd a Luxemburgiak, Hunyadiak és a Jagellók uralkodtak. Anjou Károly Róbert megszilárdította a királyi hatalmat, fia, Nagy Lajos pedig egyszerre volt magyar, horvát és lengyel király. Luxemburgi Zsigmond magyar, cseh és német királyként megszerezte a német-római császári címet is. Uralkodóink közül elsőként vette fel a harcot a hódító törökökkel, és kiépítette a déli végvárrendszert. Hunyadi Mátyás a törökverő hős fiaként került a magyar trónra. Az Anjouk, Zsigmond és Mátyás uralma alatt hazánk európai nagyhatalom volt. Jagelló II. Lajos mohácsi csatavesztésével és halálával az ország előbb két, majd három részre szakadt.
Habsburg-ház:
Az első Habsburg a magyar trónon Luxemburgi Zsigmond veje, Albert volt, de ekkor még nem sikerült megőrizniük a család számára a magyar koronát. II. Lajos halála után a magyar főurak egy része Ferdinándot választotta királynak, innentől kezdve a méltóság a családban öröklődött (1526-tól 1918-ig). A család legjelentősebb uralkodói közül meg kell említeni a törököt kiűző I. Lipótot, az országot modernizáló Mária Teréziát, valamint a leghosszabb ideig uralkodó magyar királyt, Ferenc Józsefet. A Habsburgok ellen robbantak ki legnagyobb szabadságharcaink, a Rákóczi Ferenc vezette kuruc mozgalom és az 1848-as forradalom. Mindkettőben sor került a Habsburg-ház trónfosztására, de a bukás után újra ez a család uralkodott.
AZ UTOLSÓ MAGYAR KIRÁLY: IV. KÁROLY (1916-1918)
Ferenc József halála után, az I. világháború folyamán lett Ausztria császára és Magyarország királya. Koronázására (feleségével, Zitával együtt) 1916. december 30-án került sor Budapesten, a Mátyás-templomban. Sikertelenül tett kísérletet különbéke kötésére. A háború nyomán kirobbanó forradalmak hatására lemondott a magyar államügyek viteléről. Később kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát, de a Horthy vezette király nélküli Magyar Királyság ellenállt. 1921-ben törvényt hoztak a Habsburgok trónfosztásáról. Az utolsó magyar trónörökös IV. Károly fia, az idén 98 éves Habsburg Ottó.
