Klotild néni

in Klotild néni, VIDOR Fesztivál, Vidor Fesztivál 2014, Kultúra
Klotild néni
 
Bohózat három felvonásban, olvastam a programfüzetben, és arra számítottam, hogy na, ezen a nyárvégi napon kikacagom magam. Nem ismertem Vaszary Gábor munkásságát, így nem a szerző, vagy a darab, hanem a szereposztás miatt választottam a szerdai színházi előadást. Nem bántam meg. A bohózat, mint műfaj már előre jelezte, hogy nem kell várni hatalmas erkölcsi mondanivalót, vagy alapos társadalmi, politikai helyzetelemzést, azért kell ilyen darabra beülni, hogy élvezzük a könnyed műfaj gegjeit, örüljünk a jó színészi alakításnak.
Maga a szituáció, amire épül a darab egyszerű: unatkozó szépasszonyok és naiv férjeik, rafinált vagy kevésbé rafinált hódolóik cselszövényei bonyolódnak két felvonáson keresztül, hogy végül a harmadikban mindenki megelégedésére helyreálljon a családi béke.
 
A központi figurák- üzletember férj és igazi úrinő felesége  az első pillanatban harmonikusnak tűnő életét, egy szerencsétlen figura, Leskovics zavarja meg, aki az ő lakásuk ablakából távcsövön keresztül kívánja meglesni, hogy a szemközti házban tényleg megcsalják-e.
 
A második felvonásra már egyértelművé válik a nézők számára, hogy nemcsak a szomszédban csalnak, hanem a tisztes úrinő feleségnek is van szeretője: a férj legjobb barátja. A néző már a darab elején tudja, hogy a férj, - az általa kicsit lesajnált - Leskovics sorsában osztozik. Sőt azt is, hogy ki az, akitől a szarvakat megkapta! Így a beavatottak minden tudásával derül azon, hogy a férj a darab végéig nem tud semmit, ettől válnak igazán komikussá azok az erőfeszítései, amiket a szerető felkutatására barátja, Feri „segítségével” tesz.
 
Azt, hogy mennyire álságos az a múlt századeleji úri világ tisztes erkölcse, mi sem példázza jobban, mint hogy a darab egyetlen igazi szerelmes párja, - Zizi, a praliné gyáros lánya és a festő Flórián - is kénytelen titokban találkozgatni a fiú legénylakásán. Ők is „csalnak”. A papa elől titkolják kapcsolatukat, és persze ez a figurájuk körül kialakuló bonyodalom forrása.
 
A Leskovicsot alakító Szacsvay László már megjelenésével derültséget okoz. Pepita öltönyében, felöltőjében a „szerencsétlen kisember” figuráját hozza. Semmit nem kell hozzátennie a szerepéhez, mert a karakter, amit ráosztottak, már eleve komikus. Ki ne nevetne azon, hogy egy megcsalt „férj” – akiről a végére kiderül, hogy még csak nem is a feleségét, hanem az imádottját akarja kilesni olyan megátalkodottan, - mi mindent meg nem tesz annak érdekében, hogy megbizonyosodjon a nő hűtlenségéről. Lefizeti a cselédet, könyörög a sorstárs férjnek, nevetségesen „erőszakosan” ragaszkodik az ablakhoz, ahonnan láthatja azt, amit igazából nem is akar. Szacsvay minden különösebb plusz eszköz nélkül, a tőle megszokott, kicsit görnyedt testtartással, kesernyés humorával szerencsétlenkedi végig a darabot, hogy a végére mégis „hős” legyen. A harmadik felvonásban pici, szerethető hazugságokkal megmenti a férj és a feleség házasságát.
 
Így lesz a darab vége heppiend, amit persze megelőz a többi szerelmi szál kigubancolódása is. A mellékszereplő Iboly és méteráru kereskedő csábítója, Kázmér légyottja meghiúsult, még mielőtt beteljesedhetett volna. Ezzel megmenekül a másik házasság, a fenyegető megjelenésű, de közben vajszívű Kovács és Iboly családi boldogsága. Rendeződik a darab egyetlen szerelmes párjának a sorsa is, Flórián festőnek a praliné gyáros papa felhívására másnap zsakettet kell öltenie, hogy megkérje Zizi kezét.
 
Szójátékok, dalbetétként előadott opera ária részletek, jelzés értékű tánclépések teszik a darabot igazi könnyed nyári élménnyé. Ezek a hangulati elemek kiválóan alkalmasak arra, hogy megmutassák a szereplők kiváló képességeit, miközben átvezetnek egyik jelentből a másikba.
 
A szereposztás már eleve sokat sejtető volt. Szacsvay Lászlót már méltattam. Ő az a színész, aki mindig magát adja, de vagy azért mert a szerepek jól megtalálják, vagy azért mert  őszintén  játszik, ha őt nézem, szinte elfelejtem, hogy ez  csak szerep, hogy amit látok „csak” színház.
 
Pápai Erika igéző szépasszony ma is, díva a szó legszorosabb értelmében. Elegenciája egyéniségéből fakad. Hódít már megjelenésével, ezért mi is elhisszük neki, nemcsak a darabbeli férje, hogy Klotild nénihez megy délutánonként, megértjük úgy a férj, mind a szerető féltékenységét.
 
A férjet játszó Miller Zoltán kiváló partnere Pápai Erikának. Mókásan naív, hitelesen féltékeny. „Kettőseiben” Szacsvayval szemben a birtokon belüli biztonsága hiteles, Pápai Erika mellett előbb, mint magabiztos, kényelmes férj, később mint butaságokra is képes féltékeny férfi időnként halványabb volt. Talán a legjobb jelenetei azok, amikor Egri Katit a szobalányt egrecíroztatja.
 
 Feri, a darab valódi szerelmi háromszögének harmadik tagja alkatánál fogva alkalmas a hódító szerepére. Mozdulataival, - ahogy karját nyújtotta Pápai Erikának, vagy amikor összebokszol barátjával az összetartozást erősítendő - a snájdig úriember szerepét kiválóan adta. Talán ezért nem hittem el neki, hogy ő bárkire is féltékeny tudna lenni.
 
Aranyos, szerelmes lányka volt a szerepe szerint is Eke Angéla, de alakításával jól jelzi, hogy a naíva szerepe ellenére ő is igazi nő. Zizi Flóriánja, Szűcs Péter Pál csetlő-botló, ügyetlen ifjú. Mulatságos táncmozdulataival inkább karikírozta a szerepét, mint sem a figura esetlenségét mutatta. Számomra ez azért szúrt szemet, mert kirítt a többi szerepelgondolás közül.
 
Egri Kati tényleg tramplira vette a cseléd Mari figuráját. Ő nemcsak hanghordozásával , hanem egyéb gesztusaival is jelezte az úri világ és az ő világa közötti különbséget. Többször nyílt színi tapsot kapott kiváló alakítása, csak úgy mint Szacsvay egy-egy  jelenete. A legparádésabb jelenete a telefonálós. A színésznő előadása tette hitelessé azt a cseléd számára furcsa szituációt, hogy gazdája megbízásából próbálja meg telefonon kideríteni „...kovics” telefonszámát, és teljes nevét.
 
Karinthy Márton rendező jól válogatta össze a csapatát, és ez igaz nemcsak a színészekre, hanem a jelmez- és díszlettervezőre is. Érdekes elgondolás volt a rendező részéről, hogy egy műfajában  is bohózatnak jelzett darabot opera részletekkel a vígjáték egy szolidabb, polgáribb formájává szelidítette.
 
Jól szórakoztunk VIDOR szerdai nagyszínpadi előadásán is.
 

BMÁ

 

PegazusTv.hu